A kerámiafestésről általában
Amikor elkezdtünk utánanézni a különböző kerámia festékeknek megdöbbentő volt, hogy mennyi lehetőség van. Mennyi mindent ki lehet még próbálni és hogy milyen sok apróságra kell odafigyelni, annak ellenére, hogy évek óta ezzel foglalkozok és igyekszem minél több technikát kipróbálni és megismerni. Erről szeretnénk most egy rövid bevezetőt írni a teljesség igénye nélkül.
Akárcsak a kerámia alapanyagoknál a festékeknél is igaz, hogy mostanra a határok a különböző kategóriák között nagyon elmosódtak. A modern technológia különböző adalékok felhasználásával lehetővé teszik, hogy a korábban csak egy adott célra kifejlesztett festékeket ma már sokoldalúan és sokkal szabadabban használhassuk. Épp ezért különösen fontos, hogy egy-egy festék használati utasítását elolvassuk, hisz jobb esetben csak nem a várt eredményt kapjuk, de mivel a festett kerámia edényekből sokszor ételt-italt fogyasztunk így az különösen fontos, hogy erre alkalmas-e az adott festék vagy máz.
Nagy általánosságban különböző szempontok szerint csoportosíthatjuk a kerámia díszítésre használható anyagokat.
Biztonság szempontjából a legfontosabb, hogy lehet-e belőle élelmiszert fogyasztani vagy sem, egyáltalán olyan kerámiát festünk-e aminél ez a kérdéskör felmerül.
A következő talán, hogy a kerámiakészítés mely szakaszában használhatjuk őket vannak olyanok, amiket a nyers még nedves kerámiára vihetünk fel és olyanok is, amiket már a kiégetett mázas kerámiára.
A harmadik nagyon fontos szempont, hogy festés után ki kell-e égetni a kerámiát és ha igen milyen hőmérsékletet bír a festék. Ez utóbbi természetesen szorosan összefügg azzal, hogy milyen kerámia alapanyagot használunk. Az közismert, hogy az anyagok hő hatására tágulnak vagy zsugorodnak. Ez természetesen így van a kerámia alapanyagokkal és a különböző festékekkel és mázakkal is. Viszont a kerámiák esetében az égetés az extrém nagy hőingadozást jelent hiszen van, amit szobahőmérsékletről akár 1400 fokra hevítünk. Ezt pedig a festéknek és a máznak is le kell tudnia követni. Ezért a megfelelő végeredmény érdekében nagyon fontos, hogy a megfelelő kerámia alapanyagot a megfelelő festékkel és mázzal vonjuk be aztán a megfelelő hőmérsékleten égessük ki. Itt látszólag apró eltérések is komoly gondokat okozhatnak. Mi jártunk úgy, hogy a már megszokott és kipróbált kerámiát, festéket és mázat használtuk, de mivel a kemencét újraszigetelték az már okozott akkora eltérést égetéskor a kemencében, ami miatt a máz jobban tágult mint a kerámia és felpúposodott majd lepattogzott. Ezek a tárgyak mehettek is a szemétbe. Nos nézzük egy kicsit részleteiben.
Eszünk-e belőle
Kerámiából készítünk tányérokat, tálakat, bögréket stb., amikből utána ételt italt akarunk fogyasztani és vannak olyanok, amiket egészen más célból készítünk dekorációs céllal szobrok, szélcsengők vagy épp más funkciót töltenek be például füstölőtartó. Ebből a szempontból 3 féle festékről beszélhetünk. Vannak olyanok, amik égetés után további mázréteg használata nélkül is alkalmasak az élelmiszer tárolására vagy fogasztására mi is ilyet használunk.
Vannak olyan festékek, amiknél muszáj egy további réteg mázat felvinni a tárgyra. Ilyenkor a mázréteg biztosítja, hogy a festék, amiből esetleg kioldódhatnak egészségtelen anyagok ne érintkezzenek az élelmiszerrel.
Az utolsó kategória, amikor nem is akarunk enni vagy inni az adott tárgyból.
Mindegyiknek megvan a maga helye. Az akril festékről sokan hallottatok már. Mi is használjuk, amikor például workshopot tartunk egy-egy rendezvényen cserébe mivel élelmiszertárolásra nem alkalmas ezért mindig olyan tárgyakat formákat viszünk az adott alkalomra, ahol ennek a lehetősége fel sem merül. Ugyanakkor az akrilfesték fantasztikusan jól használható, szépen tapad a kerámiára és száradás után vízálló és akár kültéren is megállja a helyét az így festett tárgy.
Kerámiakészítés szakaszai
Az előző cikkünkben már írtunk róla, hogy sokféle kerámialapanyag létezik. Ezek elkészítésének is megvannak a maga fázisai és gyakorlatilag minden fázisban festhetjük, színezhetjük az adott tárgyat.
Az első alkalom, amikor a tárgyunk színét befolyásolhatjuk az, amikor egyáltalán a kerámia alapanyagot bekeverjük és bizonyos színezőanyagokat már ilyenkor hozzákeverhetünk vagy eleve van az anyagban. Ez fogja meghatározni a nyers kerámia színét.
A következő szakasz, amikor már kész van maga a tárgy, de még nedves. Bizonyos festékeket ilyenkor is lehet használni. Ebben a szakaszban a kerámia nagyon sérülékeny és könnyen deformálódik. Mint a gyerekkorunkban használt gyurma.
Ezt követi a már kiszáradt, de még ki nem égetett kerámia. Ilyenkor szintén sérülékeny, bár már szilárd a tárgyunk, de nagyon törékeny, illetve sok víz hatására képlékennyé válik.
A következő szakasz, amikor a kerámiát már egyszer kiégetjük. Ezt nevezzük biszkvitnek. Ilyenkor már a tárgy elnyeri közel végleges fizikai tulajdonságait. Kemény, víz hatására már nem válik képlékennyé ugyanakkor az alapanyag függvényében porózus és nagyon jól festhető. Mi ebben a szakaszban festjük a kerámiákat. Ilyenkor a festés még egész könnyen javítható, vissza lehet kaparni egy-egy festékréteget, de az se gond ha sok vízzel dolgozva összemossuk a festékrétegeket vagy a színeket. Így tudok szép színátmeneteket is festeni.
Az utolsó szakasz, amikor egy kerámiát már festés és mázazás után kiégetnek. Ilyenkor is lehetőség van arra, hogy bizonyos festékekkel új mintákat fessünk rájuk. Jellemzően ilyen például a porcelánfestés, aminek nehézsége, hogy az ecset nagyon könnyen siklik a mázas felületen ezért nagyon finom munkát és ügyes kezet kíván. Ezt a fajta festéket használva a tárgyat újra kiégetve a festék vagy a máz felszínén marad vagy beleolvad a mázba. Ez fel is vet még egy szempontot, mégpedig a rétegrendét.
Festékek rétegrend szerint
A kerámia tárgyak jellemzően 3 rétegből állnak össze. Van maga a kerámia (agyagtest) a festék és a máz. Mint a korábbiakból már részben kiderült ezek akár keveredhetnek is, hisz az agyagot is lehet színezni és szerintem sejtitek, hogy mázból is léteznek színes verziók.
A mostani szempontunk szerint viszont különválasztjuk ezeket és így beszélhetünk máz alatti festékekről, amiket még mázazás előtt viszünk fel a tárgyra. Ez a legellenállob sok esetben magába a kerámia anyagába is beleivódik a festék.
A következő kategória a mázba olvadó festék, amit már mázas kerámiára viszünk fel viszont égetéskor az vagy a máz síkjába vagy akár az alá süllyed.
Az utolsó kategória pedig a máz feletti festékeké például a porcelánfestés a majolika, lüszterek stb. Ami a máz felszínén marad így viszont a máz nem tudja megóvni. Ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy ezekkel is gyönyörű és tartós tárgyak készíthetők hisz ki mondaná a Hollóházi porcelánra, hogy az nem tartós vagy szép.
Amit én használok
Én egy modern máz tartalmú festéket használok, ami sokféle színben létezik, de lehetővé teszi a színek keverését is így tudok színátmeneteket festeni. Bizonyos festékanyagok ugyanis különböző hőmérsékleten más színűre égnek ki, de ebbe most ne menjünk bele. Az általam használt festék étkezési célú kerámiákhoz is használható. Azért, hogy az alkotásaim minél tartósabbak és használhatóbbak legyenek mi még egy átlátszó mázréteggel is bevonjuk őket. Így nem fordulhat elő, hogy színhatáron esetleg nincs máz és biztosak lehetünk benne, hogy sokáig tudjátok használni őket.
Comments