E cikkünk se nem kerámiatörténetről se nem kerámia technológiáról fog szólni. Ezúttal egy érdekes történetet osztanánk meg veletek, ami május végén esett meg velünk, ami egy kis betekintést nyújt a kerámiaipar és a kézművesség kockázataiba.
Szokás szerint készültünk a soron következő rendezvényre és Betty rengeteg kerámiát festett el is vittük őket kiégetni és igazság szerint semmi különösre nem számítottunk. Már jó ideje ugyanazt a technológiát használjuk szépen ki lett kísérletezve az elmúlt években. Ugyanaz a kerámiamassza, festék, máz kemence még a kemence fűtési programja sem változott sőt még új formával sem kísérleteztünk ezúttal.
Aztán érkezett az üzenet, hogy baj van és a következő kép.
Szétrobbant egy kerámia és a darabjai teleszórták a kemencét több tucat másik kerámiát is tönkretéve.
Másnap mentünk is a kiégetett kerámiákért a partnerünkhöz. Abban maradtunk, hogy elhozunk mindent aztán majd egyesével kitaláljuk, hogy mi legyen velük.
Amint megérkeztünk kezdődött is a közös agyalás vajon mi történhetett? Mi volt más mint korábban és egy idő után rá is jöttünk. A szétrobbant tányér Betty egyik kedvenc tányérja egyike a korai alkotásainak, ami az idők során hozzákoccant mindenféléhez és itt, ott lepattant. Betty szépen le is javította és ez a javított tányér is a kemencébe került.
A különböző sérülések és nyomok alapján azt láttuk, hogy ez a tányér már az égetés korai szakaszában szétrobbant, mert a rajta lévő festék beleolvadt az új kerámiákba teljesen. Változatos mintákat alkotva.
Aztán végül úgy gondoljuk rájöttünk mi lehetet a probléma oka. Ez a tányér bizony napi használatban volt mosogatógépben mosogattuk, sokszor akár sokat állt vízben és úgy gondoljuk, hogy valamennyi vizet a sérüléseken keresztül feszívott a kerámiatest. Ez teljesen normális a napi használatban nem is jelent semmi gondot. Igen ám, de napi használatban nem éri több mint 1000 fokos hőhatás a kerámiát még 100 fokos sem és itt volt a kutya elásva. Annak ellenére, hogy ez a tányér már több hónapja állt a polcon a felszívott víz nem távozott teljesen a kerámiából. A korábbi mázréteg ugye ezt eleve nehezítette. Így viszont, ahogy a kemence melegedett égetés közben az a kevés víz egyszerűen felforrt a kerámiatestben és mivel nem volt hova távoznia egyszerűen szétrobbantotta a tányért.
Nyilván el voltunk keseredve, hogy sok munka kárba veszett, de aztán ahogy néztük végig egyesével a tárgyakat időnként kikerekedett a szemünk mert olyan mintázatok alakultak ki, amik talán még jót is tettek az eredeti mintának, de mindenképpen különlegessé tették őket. Néhány személy szerint nekem nagyon tetszik, de ezt mindenki döntse el saját maga.
Mindenesetre mi úgy döntöttünk, hogy a vásárlóközönségre bízzuk, hogy eldöntse ez hiba vagy különlegesség. Amíg van a robbantott szériából addig pultunkon megtalálhatjátok a rendezvényeken. A tányér maradványai meg felkerülnek a fürdőszobánk falára a mozaikfalra.
Limitált kiadás mi nem szeretnénk ismételni az eljárást :D
Comentários